Átgyomlálta a kormány az extraprofitadókról még június 4-én hozott rendeletét. Nagy dolgot ne reméljünk: szó nincs érdemi engedményről, főleg pontosították a megfogalmazásokat és javították a hibákat. Egy picit azért engedtek az értékpapírügyletek tranzakciós illetékéből, de rögtön szigorítottak is rajta.
A reklámadóból, a légitársaságokat terhelő különadóból, a megemelt tranzakciós illetékből származó bevételekkel is hosszú távon számol a kormány.
Az "extraprofitadókról" szóló kormányrendelet értelmében a Revolut, és számos másik külföldi pénzügyi szolgáltató legkorábban 2022 július 1-jétől a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik.
A januári tesztek alapján minden szereplő felkészült rá, hogy március 2-án induljon a bankoknál az azonnali fizetés. A bankszektornak nem volt rossz éve 2019-ben, de a Bankszövetség szerint túl sok a pluszteher, ami visszafogja a fejlesztéseket, az innovációt, a díjcsökkentéseket.
Sokat hallani arról, hogy drágák a magyar bankszámlák, költségesek a tranzakciók, miközben a hangyányi kamatok miatt a folyószámlán tartott pénz folyamatosan olvad. De mennyibe kerül most a bankolás? Milyen tételekből áll össze egy átlagos felhasználó számlaköltsége? Meglepő módon már most is van ingyenes bankszámla Magyarországon.
Az MNB komoly kritikát fogalmazott meg a magyarországi bankokkal szemben: túl drágák, és nem használnak csomagárazást. A bankok szerint egyrészt a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel miatt pluszköltségeik vannak, másrészt igenis akadnak olyan csomagjaik, amilyeneket az MNB szeretne.
Több mint öt éve húzódik az ügy.
A kormány letett arról, hogy megszüntesse a lakossági átutalásoknál, pedig igény lenne rá.
Minimálisra csökken a lakosságnak felszámolt tranzakciós illeték, és szigorítják az automaták üzemeltetését. Salátatörvény az Országgyűlés előtt.
A Magyar Nemzeti Bank január végén arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy fizessenek vissza kb. 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forint jogsértően elvont díjat – érdemes tehát figyelni, hol és milyen bankszámlát nyitunk. A pénzügyeiket tudatosan intézők is akár évi 40 ezer forinttal járhatnak rosszul, ha nem a megfelelő bankszámlát használják – számolta ki az Azénpénzem.hu.
A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése után a bankok jó része a közterhet közvetlenül a fogyasztóra hárította. Ezt jogszerűen meg is tehették, kérdés, milyen mértékben. Matolcsy György Mesterházy Attila kérdésére küldött válasza szerint erősen megnyomták a ceruzát a pénzintézetek, majd amikor az MNB vizsgálatot indított, 26 bank be is perelte a jegybankot.
Decemberben rekord méretűre, 6117 milliárd forintosra nőtt a magyarországi készpénzállomány.
Idén a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket. Néhány hazai pénzintézet azonban nem építette be a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Az MNB-nek, mint felügyeleti szervnek nincs hatásköre arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse.
Egy fontos pont hiányzik a törvényjavaslatból.
Lesújtó a kép, ha az adatok mélyére nézünk.
Ha valaki tudja növelni a hitelállományát, annak kevesebb tranzakciós illetéket kell fizetnie.
A magyar bankok uniós szabály szerint immár nem számolnak fel magasabb díjat a külföldi euróutalásoknál, mint a hazai forintutalásoknál. A devizaváltás költségét viszont még mindig ki kell fizetni. Ráadásul a forint árfolyamának zuhanása miatt egyre több forintot kell elindítani ahhoz, hogy ugyanannyi euró érkezzen meg.
Módosított eredeti javaslatán a kormány: az új elképzelés szerint nem maximálnák a tranzakciós illeték összegét.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy fontolgatják a tranzakciós illeték megszüntetését.
A készpénzfelvételek után továbbra is adózni kell - derül ki az NGM-nek egy válaszából. A minisztérium arra viszont nem reagált, hogy akar-e változtatni a havi két ingyenes készpénzfelvételről szóló intézkedésen.
